Domborzat

Bács-Kiskun megye földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Duna-menti síkságra, a Duna-Tisza-közének homokhátságára és a Bácskai löszhátra. A megye területe sík vidék, legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a különbség. A megye legmagasabb pontja a Kékeshalom melletti Ólom-hegy (174 m), legalacsonyabb pontja Kalocsa (94 m).

Éghajlat

A napsütéses órák száma az országos átlaghoz képest magas. A megye az ország legnapfényesebb területei közé tartozik. Korán kitavaszodik. A homokon a hőérzet más, hiszen hidegebbnek vagy melegebbnek érezzük a valóságosnál a levegő hőmérsékletét.  A csapadék viszonylag kevés. Az éves  középhőmérséklet 10–10,5 °C.

Vízrajz

A megye felszíne vízrajzi szempontból igen változatos. A terület két nagy folyóvize a Duna (123 kilométer hosszan) és a Tisza. Nagyobb állóvizei a Szelidi-tó és a Vadkerti tó.

Élővilág, természetvédelem

A Tisza vidékén védett terület a lakiteleki Holt-Tisza. A terület növényvilága igen sokszínű. A táj eredeti állapotát mutatják az 1974-ben létrehozott Kiskunsági Nemzeti Park védett területei.

Lásd még: Bács-Kiskun megye védett természeti értékeinek listája

(Forrás:  DÉl-Alföld )

Legnépesebb települések

Kecskemét    http://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskem%C3%A9t