Szabadszállás Bács-Kiskun megyében a Felső Kiskunsági kistérségben található kisváros.

Pontos földrajzi elhelyezkedése a következő: Szélesség 46 fok 52,74 perc, hosszúság 19 fok 13,43 perc.

E kistérségi táj jelenlegi megjelenését két tényező befolyásolta. Egyik a jégkorszak, a másik a múlt század embere. A jégkorszak jegesedési szakaszaiban az éghajlat csapadékban nagyon szegény, hideg és zord, míg a jégkorszak melegebb szakaszaiban, gyakran a mainál sokkal kellemesebb éghajlat volt térségünkben. A bővizű ős Duna újabb és újabb medret alakított ki, és rakta le újabb hordalékát. Ebben a mozgalmas időszakban alakult ki szűkebb kis hazánk mostani arculata: a mai Duna-völgy közvetlen közelében lévő termékeny öntéstalajok, az itt-ott megmaradt holtágakkal, a Kunbábony Kunadacs - Kunpeszér környéki homokbuckák a közéjük szorult tavakkal, mocsarakkal, lápokkal; a Kunszentmiklós - Szabadszállás környéki laposok, turjánok, a selymes füvű rétekkel, a löszös partokon lévő szántóknak való termőföldekkel. Kistájunk halban, vadban gazdag vidék volt, ahol az élet lételeme a víz mindenütt jelen volt, ahol a legelő kövér füvén gazdagodott a nyáj, s megtalálta hazáját a szántó-vető nép is. A huszadik század embere okozta az utóbbi évezredek legnagyobb változását e tájon. A Duna-völgy lecsapolásának gigantikus terve a múlt század elején kezdődött. Azonban a vizek elvezetésével nem alakultak ki azok a kedvező feltételek, amelyeket vártak. A csatornák megépítése csak a vízelvezetés felé irányult, nem igazán alkalmasak az öntözésre, s egyáltalán nem alkalmasak-még a főcsatornák sem- a vízi szállításra. A vizek lecsapolását követően, a talaj rendkívüli sótartalma miatt rohamos szikesedés indult meg a tájon. A mintegy 60-70 esztendő során a mélyebb részek teljesen elszikesedtek, fél-sós sivataggá váltak. Ezen másodlagos állapotot - amely önmagában is kuriózum - őrzi az 1975-ben alakult Kiskunsági Nemzeti Park.

Domborzat

A kistérségi településhatárok által bezárt mintegy 802 négyzetkilométernyi terület három kistájhoz tartozik. A Duna-völgye természeti táján belül elterülő Solti síkhoz (lapályhoz), a Szikes Pusztához és a Turjános Kiskunsági Homokhátsághoz. A félig kötött buckás homokvidéken a rendkívül gyenge termőképességű homoktalaj 56%, a réti talaj 30 %, a Duna menti magas és alacsony ártereken a szikes talaj aránya eléri a 27 %-ot.

Vízrajz

A kistérség életét meghatározó tényező természetes határfolyója a Duna. A dunai védgát megépülése előtt a térség területei gyakran estek árvizek áldozatául. A gát ma már megfelelő védelmet nyújt az itt élőknek. A kistérség huzamosan belvíz sújtotta, mély fekvésű, területei a haltenyésztést illetve a pihenést, kikapcsolódást célzó horgásztavak kialakítására adnak lehetőséget. Település természeti kincseként az értékes ivóvíz bázisa mellett, megemlíthető a 600-650 méter mélységben húzódó, és fellelhető 35-60 C0 fokos vasszulfidos geotermikus hévíz készlet (Kunszentmiklós, Szabadszállás és Kunadacs területén). A melegvíz forrás gazdasági kiaknázása, felhasználása az elkövetkezendő esztendők tervezési és megvalósítási programja lehet.

Éghajlat

Megbízható, hosszú távú időjárás-észlelés nincs a területen. Éghajlati viszonyai kontinentálisak, a Közép-alföld éghajlati tájába tartozik. Fő jellemzője a nagy ingadozások mind a levegő hőmérsékleti, mind pedig a csapadék időszaki mennyiségei között.

Talajjellemzők

A kistérség területén a talajtani adottságok rendkívül változatosak, 10 talajtípus 14 altípusának 20 változata fordul elő a területen. A talajtípusok elhelyezkedését döntően befolyásolta a domborzat, de a hidrológiai viszonyok is erőteljesen hatottak. A Dunamelléki kötöttebb öntés, a Felső-Kiskunsági területek réti, szikes és laza homok talajok egyaránt jelen vannak. Ezen réti szikesek növényzetének összetétele szűken csak a sziki élettérre jellemző növényfajok, fajták kialakulására korlátozódik. A Felső-Kiskunság területének egyik meghatározó talajtípusa a meszes, szódás, szerkezet nélküli, un. szoloncsák szik, rendkívül erős 05% mennyiségű sótartalommal. Rendkívül szegény a talajok szerves anyag készlete (300t/ha alatti), a termőréteg vastagsága 500 mm feletti. Erős természeti kárt okoz a szélerózió, a defláció a termőföldeknek.

Növényzet és állatvilág

A kistérség gazdag élővilággal bír. A területen található a Kiskunsági Nemzeti Park, ahol a szikes pusztákon, szikes tavakban, édesvízi lápokban, mocsarakban számos ritkaság él még. A szikes gyepek jellemző növénye a sovány csenkesz, a sziki üröm, a bárányparéj, a sóvirág, a sziki őszirózsa, a ritka erdélyi útifű és a különösen szép orchideák, kosborok: a pókbangó, a szarvasbangó és az agárkosbor. Az állatvilág is büszkélkedhet különlegességekkel. A Kunadacs melletti mocsárban nemrégen került elő egy európai viszonylatban is ritka csigafaj: Vertigo moulisiana. A Háromszögi-tóban él egy vízi csigafaj: Armiger crista, melynek érdekessége, hogy az egész Duna-medencében csak itt került elő együttesen mindhárom változata. Az ízeltlábúak közül kuriózum a szikes puszták lakója, a nyári pajzsos rák, mely még a Pannon-tó hírnöke. Az északi pusztákon él a pusztai gyalogcincér és egy endémikus molylepke faj. A halak közül sajnos nagyon visszaszorulóban van a réti csík és a lápi póc. A kétéltűek közül a homokos területek lakója az ásóbéka. A hüllők közül gyakori a színpompás zöld gyík. Nagyon értékesek madaraink is. A bíbic, a mezei pacsirta, a búbos pacsirta, a széki csér , a vörös vércse, az ugartyúk. A vidék legjellemzőbb védett nagymadara a túzok . A szikes pusztán él Közép-Európában a legnagyobb állomány, mintegy 200 példány. Az emlősök közül különös érdekesség a Háromszögi-tó környékén előforduló csíkos egér. Ligetes erdeink és füves rétjeink jellemző apró vadja a fácán, az őz, a vaddisznó, és a mezei nyúl.

Forrás: www.szabadszallas.hu/egyeboldal/városunk.html